Fogászati találmányok
A fogászatban az alábbi elv alapján készül az Epoxylite 9075 barázdareteszelő anyag, amely a biszfenol. A fogorvosok kémiai katalizátort (benzoilperoxidot) kevernek , majd ezt adják egyenlő arányban az alapgyantát 95% és egy harmadlagos amin akcelerátort 5% töménységben tartalmazó keverékhez, melyben a polimerizációt létrehozó folyamat a katalizátor és akcelerátor reakciója folytán indul meg. Az Epoxylite alkalmazása előtt 50%-os foszforsavval 30 másodpercig kondicionálják a fogfelszínt.
Szárítás után dietil-eterben oldott metil-szilánt ecsetelnek a fogra, ezt 2 percig hagyjak száradni. Ezt követően kenik rá a frissen készített Epoxy-lite gyantát, mely további két perc alatt köt meg. Előnye, hogy nem kell UV besugárzást alkalmazni, viszont klinikai kísérletek szerint rosszabb a tapadása a Nuva-Sealnél, s mindent egybevetve hosszabb időt igényel alkalmazása.
Egyéb fogvédő készítmények
A fogászaton alkalmazzák az Angliában is gyártanak a Nuva-Seallel azonos védelmet nyújtó, ugyancsak UV fénnyel kötésre bírt, de más alapanyagokat értékesítő gyantát (TP 2206). Ugyancsak UV-fényre köt meg a tubusban forgalomba hozott és használat előtt 2% benzoil-metil-éter hozzáadásával előkészítendő bisz-PMA poli(metakrilát) alapú gyártmány, fogorvos. Készülnek poliuretán alapú anyagok is, amelyek fluoridot is tartalmaznak, mint pl. az Epoxylite 9070, valamint az Elmex Protector.
Ezek tulajdonképpeni célja, hogy hosszabb ideig biztosítsanak kontaktust az anyagban tartalmazott fluorid és a fog zománca között, hogy az előbbi beépülését így elősegítsék a fogászati kezelés során.
Azonos céllal használatos a Voelm cég által gyártott Duraphat is, továbbá az ún. üvegionomer cement, melyet azonban nem a praeparálatlan felszín fedésére használna, hanem a fogon kialakítandó sekély üreg tömésére a fogászaton. E legutóbb említett cement pora Ca- és F- ionokat tartalmazó alumíniumszilikát-üvegpor, folyadéka pedig poliakrilsav.
Jól kötődik a fog szöveteihez, a kopásnak is ellenáll, F-tartalmát a zománcnak átadhatja. Minthogy fogászati üregelőkészítést igényel, alkalmazása körülményesebb, s ezért valójában nem is tartozik az itt tárgyalt anyagok közé. A praeparálatlan fogfelszínre kenhető valódi barázdazárók eme leglényegesebb előnyével nem rendelkezik.
Fogorvosi eljárások lényege
Mindezek az eljárások meglehetősen idő- és munkaigényesek a fogászaton. Kezelés előtt a fogakat gondosan izolálni kell a nyáltól, ha nyállal bevont felszínre kenik a folyékony védőanyagot, nem tapad meg. Az izolálás viszont olyan művelet, melyet a kis gyermek, de még az éppen iskolába került gyermek is alig, de legalábbis nehezen tűr. Ezért látszik ez a módszer inkább csak a maradófogak védelmére alkalmasnak, mint a tejfogakéra, a maradók közül is talán legkevésbé az első nagyőrlők rágófelszínének védelmére használható, melyeket az éppen iskolába lépő vagy iskolába még nem is került gyermekeken kellene ebben a védelemben részesíteni.
A munka jelentős része áthárítható erre betanított segédmunkaerőre („dental auxiliary”), ez használatát lényegesen olcsóbbá teszi. A barázdaragasztó színtelen, átlátszó, ezért esztétikailag soha nem zavar. A színtelenség azonban egyben hátrányos is, mert szabad szemmel nem lehet egykönnyen ellenőrizni, hogy mennyi jutott a barázdarendszer adott helyére, hol s mennyi tapadt meg valójában. Ezen segít UV fényben fluoreszkáló vegyület hozzáadása a gyár által a folyékony barázdaragasztóhoz, mely az anyag megkötését nem késlelteti.
Fogvédő anyagok felhasználása klinikai szempontból. Néhány további téma, mely érdekelheti olvasóinkat: Budapest, fogászat, fogorvos, kezelés, fogvédő, gyermek fogászat.
